Kiváló minőségű Kossuth-címert ábrázoló műgyantás matrica (doming).  A doming technika lényege, hogy egy átlátszó, domború műgyanta réteget visznek fel a nyomtatott felületre, amely így fényes, kopásálló és kissé térhatású megjelenést kölcsönöz neki.
Mi a Kossuth-címer?

A Kossuth-címer egy olyan heraldikai változat, amelyet 1848–49-ben használtak a Habsburg-ellenes függetlenségi harc idején. Az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt a magyar kormány elhagyta a Habsburgok uralmát jelképező Szent Koronát a címerből, és helyette egy korona nélküli változatot vezettek be – ezt nevezzük ma Kossuth-címernek.
A Kossuth-címer elemei:

Bal oldali rész (vörös-ezüst sávok): Az Árpád-házi dinasztiát és a magyar történelmi folytonosságot jelképezi.
Jobb oldali rész (kettős kereszt és hármashalom): Magyarország keresztény múltjára és a történelmi tájegységekre utal (Tátra, Mátra, Fátra).
Nincs rajta Szent Korona: Ez a fő különbség a klasszikus magyar címer és a Kossuth-címer között.

Hol és mikor használták?

1848–1849: A szabadságharc idején ez volt az egyik fő címerverzió.
1946–1949: A második világháború után, a Magyar Köztársaság kikiáltásakor ezt a változatot használták hivatalosan is.
Ma: Nem hivatalos címerként, inkább nemzeti szimbólumként használják, főként a forradalmi és szabadságharcos emlékek kapcsán.

Méretei:

Szélessége: 50 mm
Magasság: 55 mm

Galéria